751.  E példás anyának porait is áldja, hálásan tiszteli emlékét, utódja.

752.  Édesanyánk nyugodj békébena!

753.  Édesapánk viszontlátásra, édesanyánk viszontlátásra.

754.  Egy éve már annak, hogy örökre elmentél, életedben, pedig hűséggel szerettél.

755.  Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet, amely nem ismert mást csak a szeretetet.

756.  Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott.

757.  Elég lesz-e néked köszönet helyett, hogy amíg csak élünk, fogjuk a kezed?

758.  Elég neked az én kegyelmem.

759.  Elérted vágyadat itt vagy a fiadnál.

760.  Életed hajnalán letört a halál, ejtsen könnyet érted, ki e sírnál megáll.

761.  Életed úgy múlt el, mint egy pillanat, de emléked szívünkben örökké megmarad.

762.  Életünk e világon véges, végére már csak a számvetés marad.

763.  Elfáradtál az élet tengerén, pihenj csendben a föld lágy ölén.

764.  Elmentél életed legszebb korában, itt hagytál bennünket bús árvaságban.

765.  Elmentél, búcsúzni időd nem volt már, hiába várunk, nem kopogsz, soha már.

766.  Elmúlt, mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik nem szavak.

767.  Elvitted a fényt, a mosolyt, csak egy sugarat hagytál, a szép emlékedet.

768.  Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább, akkor is, ha nincsenek már remények és csodák.

769.  Emléked a szívünkben örökké él.

770.  Emléked élni fog!

771.  Emléked örökké él!

772.  Emléked örökké élni fog szívünkben.

773.  Emléked szívünkben él.

774.  Emléked szívünkben örökké élni fog.

775.  Emlékezünk.

776.  Emlékül emeltette testvére. Béke hamvaira!

777.  Én nem haltam meg, ami nektek voltam, még mindig vagyok.

778.  Értünk éltél, bennünket szerettél, s bár a halál elszakított tőlünk, jóságod szívünkben él.

779.  Ezen emléket szeretete jeléül emeltette ...

780.  Ezt a nagy fájdalmat leírni nem lehet, csak letörölni a könnyeket.

781.  Fájó és megtört szívvel emlékezünk.

782.  Fájó szívünk fel-felzokog érted, örökké szeretünk, nem feledünk téged.

783.  Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára, a fájó szívű szülők helyett, te vigyázz az ő álmára.

784.  Felejthetetlen édes anyjuk emlékére állították mély gyászba borult háládatos gyermekei.

785.  Fiatal életed elvették tőlünk, de a lelked velünk maradt. Szeretteid.

786.  Ha gyásznapjaink le fognak telni, idejövünk hozzád örökre pihenni.

787.  Ha megszűnik az én szívem dobogni, idejövök hozzád megpihenni.

788.  Ha ránézünk sírodnak kövére, szorgalmas munkádnak e sír lett a bére.

789.  Ha vártok hát bocsánatot. Nekik is megbocsájtsatok.

790.  Hiába keresünk, könnyes szemünk már soha nem talál.

791.  Hiába omlik rád a sír komor göröngye, emléked itt marad szívünkben örökre.

792.  Hiányzol közülünk, a helyed üres lett, egy váratlan pillanat megölte szívedet.

793.  Hit, remény, szeretet. Vezéreljen titeket.

794.  Hogy elmentél, búcsú nélkül itt hagytál, ez nagyon fáj.

795.  Hogyha hív majd jó Istenünk, fáradt testtel ide jövünk.

796.  Ifjan életed tavaszán szálltál sötét sírba, szerető szüleid bánatban itt hagyva.

797.  Igaz kegyelete jeléül állíttatta ...

798.  Imádkozzatok ott fönt az egekben.

799.  Isten veled a viszontlátásig!

800.Istenem én többé már el nem veszíthetlek Emelte hű ...