601. Szeretetünk
síron túl is él
602. Szerető
szíve pihen a föld alatt, minden érted hulló könnycsepp nyugtassa álmodat.
603. Szerető
szíved nem dobban már többet, vigasztaló szót nem kapok már Tőled.
604. Szeretteim
ne fájjon értem szívetek, kívánom, míg éltek boldogok legyetek.
605. Szeretteim,
én már elmegyek, küzdöttem, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet.
606. Szíveteket
ne eméssze fájdalom, vigasz legyen, hogy örökké álmodom.
607. Szívük
nemes volt, kezük dolgos, életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.
608. Találkozunk
ott, ahol a szív nem fáj.
609. Távozásod
örökre összetörte szívünk, mert rajongva szerettünk drága gyermekünk.
610. Te voltál
életem segítőtársa, szerető szívemnek kinyíló virága.
611. Tebenned
bíztunk elejétől fogva.
612. Téged
kereslek, utánad vágyom, nem hiányzott így még senki a világon.
613. Temető
csendje ad neked nyugalmat, szívünk bánata örökre megmarad.
614. Utat
mutatsz, mert szívünkben mindörökké létezel.
615. Van-e az
életben több remény, vagy csak ennyi?
616. Van-e
létünknek célja vagy csak ennyi?
617. Várjuk a
nagy ígéretet, enyészetből új életet.
618. Várjuk itt
nyugodtan a feltámadást!
619. Veje és
leánya kik hőn tisztelék emlékének e követ emelék.
620. Vidám
arcod nem látjuk többé, de drága emléked szívünkben él örökké.
621. Életed legszebb
tavaszán, eltiport a halál, Emléked szívünkben örökké fáj.
622. A halál korán elragadt,
de emléked meg marad.
623. Te voltál a mindenünk
a bánat maradt meg nekünk.
624. Bolygó csillagként
élted életed S halálod is úton talált. Oh, nyugodj most e néma hant alatt, Míg
egyszer én is eljövök hozzád.
625. Akinek szüleit nem
fedi sírhalom Nem tudja igazán, hogy mi a fájdalom.
626. Egy borzalmas pillanat
megölte szívedet, Nekünk más nem maradt csak fájó emléked.
627. Nyugodj e néma hant
alatt míg egyszer eljövünk tehozzád.
628. Életed sok munka volt
és törődés, jutalmad legyen a nyugalom és pihenés.
629. Szomorú az elválás, boldog
lesz a találkozás.
630. Soha el nem felejtünk.
631. Én már alszom
csendesen ó ne zavard meg álmomat. Borulj a síromra halkan, csendben Legyetek
nyugodtak nekem már nem fáj semmisem.
632. Míg éltél nagyon
szerettünk, amíg élünk el nem felejtünk.
633. Gyászolják kik szerették.
634. Ha fájó szívem
megszűnik dobogni hozzád jövök megpihenni.
635. Ha a gyász napjai
lefognak telni idejövök hozzád megpihenni.
636. Bánatot sohasem
okoztál, csak amikor minket örökre itt hagytál.
637. Nincs a földön annyi
szeretet, amennyi nékünk benne elveszett.
638. Megnyugszunk, ha majd
találkozunk.
639. Munka , küzdelem volt
életed, örök nyugalom legyen pihenésed.
640. Az örök világosság
fényeskedjék nekik.
641. Szeretet férj volt, és
jó családapa, bánatos családjának most őrangyala.
642. Fájdalmas perceidben
tudom ránk gondoltál. De a jaj kiáltás nem jutott el hozzánk.
643. Kinek gyermekét nem
fedi sírhalom, nem is tudja mi az igazi fájdalom.
644. Amíg élt küzdött és
szenvedett értünk.
645. Álmodtál egy boldog
jövőt, Tündérien szépet, De a kegyetlen sors minden összetépett. Mosolygó
ifjúságod álma szelíd jósággal sírba szállt veled. És mi sírva őrködünk csendes
álmaid felett.
646. A virág elhervad a
kőszikla meghasad, Emléked szívünkben örökké megmarad.
647. Szívünkben nem volt
más csak jóság és szeretet. Isten áldja meg érte lelküket.
648. Számunkra te
sosem leszel halott, örökké élsz, mint a csillagok.
649. Itt nyugszik
valaki, aki holnap akart boldog lenni.
650. Csak játszottam,
és kacagva ástam a síromat
Most meg a sírköves a sírkőre valami szívhez szólót írogat.
Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idő távlatából, már minden másképp fest,
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal,
Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal!