Péntek
2024-11-22
16.26.42
Almenü
Statisztika
Keresés

PAN-HOL Kegyeleti Szolgáltató Bt.

Idézetek

Főoldal » Cikkek » Idézetek, feliratok, versek a sírkövekre

251-300

251.  Nem volt nagy és kiváló
Csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

252.  Mikor az erőm elhagyott
És a lelkem roskadozva vittem
Csendesen és váratlanul átkarolt az Isten.

253.  Így múlnak el napjaim csendesen
Míg magadhoz nem ölelsz életem.

254.  Én már pihenek
Utamnak végére értem.

 255.  Lelkünk, mint a sólyom, úgy ül a bölcsesség karján,
Hogy elrepítsen – mikor megszülettünk elereszt,
S mikor meghalunk, visszavár.

256.  „Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni,
Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett,
Így búcsú nélkül szívetekben, Továbbélhetek „

257.  S ha nevetek vagy ajkamon kel ének
Teszem, mivel egyetlen menedékem ez,
Hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek.

258.  Ha a puszik esőcseppek, egy tengert adok
Ha az ölelések falevelek, egy erdőt adok
És ha szeretet örök, akkor az
Örökké valóságot adom neked.

259.  Alszom mélyen zúgó lomb alatt,
Ó, ne zavarjátok meg édes álmomat.
Boruljatok a síromra csendesen,
Legyetek nyugodtan, már nem fáj semmi sem.

260.  Ha emlegettek köztetek leszek,
De fáj látnom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
Mert én már Istennél vagyok.

261.  Születés, élet, halál,
Mind kimérettet nekem,
S hogy Te mellettem voltál,
Egy világ volt így velem.

262.  „Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
a halál fájdalmát csak az élők érzik”

263.  Elfáradtál az élet tengerén
Pihenj csendben a föld lágy ölén.

264.  „Ha ránézünk sírodnak kövére
Szorgalmas munkádnak e sír lett a bére”

265.  Béke poraikra

266.  Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.

267.  Küzdelem és szenvedés volt az életünk
Legyen nyugodt csendes pihenésünk.

268.  Emléked szívünkben örökké élni fog.

269.  „Elmentél életed legszebb korában
Itt hagytál bennünket bús árvaságban”

270.  Küzdelem volt életünk
Fogadd be lelkünk
Ó mennyben Istenünk.

271.  „Még most is hallom hangodat,
Érzem kezed, hogy most is simogat”

272.  Az Úr énnekem őriző pásztorom

273.  A jó szülőket feledni nem lehet
Míg élünk ide hív a szeretet.

274.  Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet

275.  Amely nem ismert mást csak a szeretetet.
Tetted – rendkívüli – mert a hivatás a felelőssége
Az életösztönt is legyőzte!

276.  Amíg éltek értünk küzdöttek
Amíg élünk nem felejtjük tettüket.

277.  Megpihenni tértem, éltem alkonyán.

278.  Örök nyugalmat adj nekem jó atyám…

279.  Az nem hal meg kit eltemetnek
Csak az hal meg kit elfelednek

280.  „Boldogok, akiknek szívük tiszta:
Mert ők az Istent meglátják…”

281.  „Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára
A fájó szívű szülők helyett,
Te vigyázz az ő álmára”

282.  „Kis szívednek gyors lüktetése
Rövid kis életednek lett befejezése”

283.  „Olyanok voltunk mi is, mint ti
Olyanok lesztek majd Ti is, mint Mi”
„…Por és Hamu…”

284.  Mint vadra a vadász ki lesben áll,
Úgy rabolt el tőlem orvul a halál.

285.  „Bánatunk végtelen, mert itt hagytál
Bennünket hirtelen.

286.  Emléked szívünkben örökké élni fog

287.  „Drága szép emléked örökké közöttünk él”

288.  Nehéz – e kő, de nehezebb a bánat
Mely szívére borult az egész családnak.

289.  „Pihenj csendesen”

290.  Szívük nemes, kezük dolgos
Életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.

291.  Csak az hal meg, akit elfelednek
Örökké él kit nagyon szeretnek
„Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Az nem tudja mi az igazi fájdalom”

292.  Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot
Elment fiatalon, fehéren
S fekete gyászt hagyott.

293.  Miért szakított bimbót a halál
Mikor hervadt virágot is talál…

294.  Bimbó voltál édes kis gyermekünk
Mikor a halál elrabolt tőlünk
Angyal lettél ez az egy vigaszunk
Imádkozzál értünk, korán letört virágunk.

295.  „Fiatal életed elvették tőlünk
De a lelked velünk marad. Szeretteid”

296.  Miért vett bimbót a halál
Amikor hervadt rózsát is talál
Reményünk csillagát fedi – e sírhalom
Emlék keresztje rá szülői fájdalom.

297.  „Korán szakított le az élet vihara
Mint rózsabimbót nyílása kezdetén!”

298.  „Ifjan életed tavaszán szálltál sötét sírba
Szerető Szüleid bánatban itt hagyva”

299.  Te voltál a szemünk fénye csillaga
Jézuskának kicsi kis angyala.

300.                     „Életed hajnalán letört a halál
Ejtsen könnyet érted, ki e sírnál megáll”
Kategória: Idézetek, feliratok, versek a sírkövekre | Hozzáadta:: panhol (2013-02-03)
Megtekintések száma: 4263