401. Egy
borzalmas pillanat megölte szívedet, Nekünk más nem maradt csak fájó emléked.
402. Nyugodj e
néma hant alatt, míg egyszer eljövünk tehozzád.
403. Életed sok
munka volt és törődés, jutalmad legyen a nyugalom és pihenés
404. Szomorú az
elválás, boldog lesz a találkozás.
405. Soha el
nem felejtünk.
406. Én már
alszom csendesen, ó ne zavard meg álmomat.
407. Borulj a
síromra halkan, csendben.
408. Legyetek
nyugodtak, nekem már nem fáj semmisem.
409. Míg éltél,
nagyon szerettünk, amíg élünk el nem felejtünk.
410. Gyászolják,
kik szerették.
411. Ha fájó
szívem megszűnik dobogni, hozzád jövök megpihenni.
412. Nincs a
földön annyi szeretet, amennyi nékünk benne elveszett.
413. Megnyugszunk,
ha majd találkozunk
414. Munka,
küzdelem volt életed, örök nyugalom legyen pihenésed.
415. Amíg élt
küzdött és szenvedett értünk
416. Felejthetetlen
emléketek szívünkben örökké él.
417. Amíg
szívünk dobog, emléked bennünk élni fog.
418. Végtelenül
szerettünk, soha el nem felejtünk.
419. Emléketek
megőrizzük.
420. Drága
emléke szívünkben él.
421. Bánatos
szívünk fájdalomtól vérzik.
422. Csak az
tudja mi az igazi fájdalom, kinek szerettét fedi e sírhalom.
423. Kinek
gyermekét nem fedi sírhalom, nem tudja mi az igazi fájdalom.
424. Míg élek
létezel nekem.
425. Más világ
most ahol él, más a szó és más a fény.
Tavasz, ősz, nyár és tél, nélküle fúj itt a szél.
426. Emlékük
örökké élni fog.
427. Te messze
vagy, de hangod befonja álmom, s szívemben nappal újra megtalálom.
428. Egyetlen
titka volt jóságos lelkednek: mosoly, hit és tiszta szeretet.
429. Veled
csodálatos és könnyű volt az élet.
430. Ha majd a
mi szívünk is megszűnik dobogni, ide jövünk hozzád megpihenni.
431. Én vagyok
a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él.
432. Szereteted
szívemben örökké élni fog.
433. Szeretetünk
kísérjen.
434. Szívemet
hozzád emelem, és benned bízom Uram.
435. A szeretet
őrzi az emléket.
436. Az Úr
énnekem őrző pásztorom.
437. Nem haltál
meg csak előre mentél
438. Némám
állunk e sírhalom felett, zokogva áldjuk emléked.
439. Egy
tragikus pillanat megölte szívedet, melyben nem volt más csak jóság és
szeretet.
440. Mikor
elfáradtam fájt nekem már minden, a jó Isten átölelt magához vett engem.
Szemünkben látjuk arcodat, fülünkben halljuk hangodat.
Bennünk így maradsz meg örökre, örökké szeretve.
441. Sorsunk
elválás, hitünk találkozás.
442. Álmodj
szépet gyermekem, álmod tovább az életed.
Szenvedésünk véget ér, ha majd itt álmodunk veled.
443. Ne
csüggedj el, ha sújt fájdalom, Jézusnál van vigasz és oltalom.
444. Olyan
csend van itt nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani.
445. Itt a
földön nagy szeretetben éltetek
Megpihenni e csendes helyre tértetek.
446. Mint
gyermek, aki már pihenni vágyik
És el is jutott a nyugalmas ágyig.
447. Nem volt
nagy és kiváló
Csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
448. Mikor az
erőm elhagyott
És a lelkem roskadozva vittem
Csendesen és váratlanul átkarolt az Isten.
449. Így múlnak
el napjaim csendesen
Míg magadhoz nem ölelsz életem.
450. Én már
pihenek
Utamnak végére értem.